Kutatási programok:

• Hemoreológia vizsgálatok
Több kutatási eredmény szerint praeeclampsiában a mikrokeringés romlása oki szerepet játszik a kórkép kialakulásában. A mikrokeringés legfontosabb momentuma, hogy a vörösvérsejt átmérője kisebb, mint sok kapillárisé, így a vörösvérsejt deformációs képességének romlása ronthatja (a sejt elakadása miatt) a szöveti vérellátást és növeli a keringési ellenállást.
Kezdetben saját fejlesztésű félautomata készülékkel, majd a nemzetközi fórumokon is elfogadott ú. n. St. George’s Filtrometerrel történtek vörösvérsejt deformabilitás vizsgálatok a klinika betegei körében (cit. 1), de vizsgáltuk több gyógyszer (terbutalin, ibuprofen) hatását, részben az Inter-University Centre on Thrombosis and Hemostasis társaság ösztöndíjával, Perugiában.

• A calcium dobesilat (Doxium) alkalmazása terhességi hipertóniában
Klaudikáció intermittenses betegekben a Doxium javította a járástávolságot, melynek hátterében a csökkent vörösvérsejt deformabilitás javulását találták. Mivel a Doxium terhességben adható, adódott a gondolat, hogy megvizsgáljuk, milyen hatása lehet a Doxiumnak praeeclampsiában, ahol a vörösvérsejt deformabilitás szintén csökkent.Kettős-vak, multicentrikus tanulmányt végeztünk a Kaposi Mór Oktatókórház (Kaposvár) szülészorvosainak bevonásával és a Doxiumot gyártó cég (OM Laboratoires, Genf) támogatásával (cit. 4). (A vizsgálathoz törzskönyveztetni kellett az 500 mg-os Doxium kapszulát, ami sok utánjárást igényelt 2 év alatt.)

• Az endothelium (érbelhártya) funkció vizsgálata normális és praeeclampsiás terhességben
Igazolódott, hogy praeeclampsiás betegekben a kb. másfél futballpályányi felületet jelentő endothelium működése megváltozik, csökken az értágító és nő az érösszehúzó ágensek elválasztása, így nő a vérnyomás. Ezen a téren fibronectin vizsgálatokat végeztünk saját fejlesztésű módszerrel; az endothelin-1, a leptin szérum szintjének változása normális terhességben és nitrogén monoxid metabolizmus vizsgálata német kollégákkal való kooperációban történt (cit. 2, 3, 7).

• Centrális hemodinamikai vizsgálatok
A ’90-es évek elejére nyilvánvalóvá vált, hogy a perctérfogat és a keringési ellenállás változása döntően meghatározza egy praeeclampsiás beteg állapotát. Praeeclampsiában a keringő vér mennyisége az első mérések szerint kevés. Európában egy helyen végeztek abban az időben ilyen vizsgálatot. A Wallenburg professzornál (Rotterdam, 1993) töltött idő alatt több Swan-Ganz katéteres vizsgálatban vettem részt. Mivel akkoriban Pécsett még nem volt szívsebészet, ha hemodinamikát akartunk vizsgálni, olyan módszert kellett találni, amely nem invazív, de objektív és terhességben elfogadott. A szükséges készülék, az impedancia kardiográf megvásárlása érdekében alapítványt (Magas-vérnyomásos Terhesekért és Magzataikért) hoztunk létre egy mecénás, Vass M. úrasszony támogatásával. A vizsgálatok egészséges és praeeclampsiás várandósok (cit. 6), valamint hormonpótló kezelésben részesülő nők körében történtek, de mindenkit megvizsgáltunk, aki arra járt és beleegyezett…Hamarosan kiderült, hogy praeeclampsiás várandósokban mérhető akár 3,5 l/perc és 8,5 l/perc perctérfogat is!? Alacsony perctérfogat mellett a magzat súlya átlag alatti volt, míg a nagy perctérfogat mellett átlag feletti. Az nemzetközi irodalomban időközben összegyűlt ellenmondásos adatokból a kétféle praeeclampsia modell puzzle-ját összeraktuk. A praeeclampsiás várandósságokból született eltérő súlyú (átlagosnál kisebb és átlagos/nagyobb) magzatok csoportjaihoz hozzárendelve a releváns klinikai, laboratóriumi és hemodinamikai adatokat a világon lesőként írtuk le a kétféle praeeclampsia elkülönülő, fő jellemzőit (cit. 5), mely egyúttal azt is sugallta, hogy a praeeclampsia valójában két különböző kórkép, melyek kritériuma (terhességi magas vérnyomás + szervi elégtelenség) azonos (cit. 9, 10). Angol nyelvű lapokhoz (pl. Hypertension in Pregnancy) küldött kézirataink közlését azidőtájt elutasították azzal, hogy a kétféle praeeclampsia elképzelés egy fantazmagória. Az első angol nyelvű közlés egy európai kongresszusról kiadott összefoglalóban látott napvilágot, mely még 2007-ben is nóvumnak számított. Ezt követően számos kutatási eredmény támasztotta alá azt a véleményt, hogy a praeeclampsia nem egységes betegség. Megtiszteltetés számunkra, hogy a hivatalos magyar tankönyvek évek óta átvették megállapításainkat, még ha annak eredete homályban is maradt.

• Diuretikum alkalmazása praeeclampsiában
A tankönyvek és a kezelési ajánlások szerint praeeclampsiában vízhajtó alkalmazása nem ajánlott, csaknem tilos (e sorok írásáig, 2026). Miután azonban a korábbi vizsgálatokkal kimutattuk, hogy a praeeclampsiás betegek egyes (gyakoribb) eseteiben a keringő vér mennyisége nemhogy kisebb a normálisnál, hanem éppen több annál, logikusnak tűnt diuretikum alkalmazása, melytől a vérnyomás csökkenését, az állapot javulását reméltük. A Furosemid alkalmazásának eredménye hipervolémiával járó praeeclampsiás várandósok esetében a várakozásnak megfelelően alakult: a perctérfogat (vérvolumen) és a vérnyomás párhuzamosan csökkent. Ez a kis esetszámú vizsgálat igazolta, hogy a magas vérnyomás oka magas perctérfogat esetén maga a hipervolémia, de arra is utalt, hogy a nagy vérvolumen a vérnyomás növelésével oki szerepet játszik a kórkép ezen formájának kialakításában (cit. 8).A hemodinamikai vizsgálatok során merült fel az a gondolat, hogy vérnyomáscsökkentő alkalmazásakor észlelhető anyai és/vagy magzati pulzusszám emelkedés talán nem a szer mellékhatása, hanem a perfúzió fenntartására irányuló adekvát kompenzáció.

• Társkutatóként vettem részt a Prof. Szereday László vezette munkacsoportban a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott „Immune checkpoint útvonalak szerepének vizsgálata az anyai immuntolerancia kialakításában és patológiás terhességekben” c. programban, mely a placentáris (early-onset) praeeclampsia immunológiai aspektusait vizsgálja.


Saját vizsgálatok főbb tudományos megállapításai:

- A „toxaemia” hemoreológiailag nem egységes kórkép;
- Praeeclampsiában a csökkent vörösvérsejt deformabilitás összefüggésbe hozható a megváltozott plazma–vörösvérsejt kapcsolattal;
- Normális terhesség során a vörösvérsejt deformabilitás kissé romlik; a kritikusan rosszul deformálódó sejtek száma csökken;
- A magzat születési súlya fordított összefüggést mutat az endothel-károsodás egyik mutatójával, az anyai szérum fibronectin szintjével;
- A calcium dobesilat (Doxium) csökkenti a vérnyomást terhességi hipertóniában;
- A magzat születési súlya szoros összefüggést mutat az anya perctérfogatával;
- Az anyai szérum leptin koncentrációja a 3. trimeszterig emelkedik, aztán stagnál;
- A rövid idejű posztmenopauzális hormon-kezelés növeli a perctérfogatot;
- A praeeclampsia klinikailag két jól elkülönülő kórkép;
- Hipervolémiával járó praeeclampsiában a diuretikus kezelés hatékony;

Eredményeinkről számos hazai, nemzetközi és világkongresszuson, valamint több mint 100 közleményben számoltunk be
_{link az MTMT adatbázisához}

A praeeclampsia tárgyköréhez kapcsolódó tíz legfontosabb közlemény:
1. Tamás P, Gresele P, Bódis J, Kett A, Nenci GG, Csaba I. Vörösvérsejt deformabilitás praeeclampsiás terhességben. Magy Nőorv L 1991; 54:333-339.
2. Tamás P, Feledi É, Ertl T, Kett A, Werling J. Maternal plasma fibronectin and neonatal birth weight. Gynecol Obstet Invest 1992; 33:124-125.
3. Tamás P, Worgall S, Sulyok E, Rascher W. Renal electrolyte and water handling in normal pregnancy: possible role of endothelin-1. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol 1994; 55:89-95.
4. Tamás P, Csermely T, Ertl T, Szabó I, Prievara FT. Calcium dobesilate lowers the blood pressure in mild to moderate midtrimester hypertension. Gynecol Obstet Invest 1999; 47:210-213.
5. Tamás P, Veszprémi B, Szabó I. Eltérő magzati növekedés és terhességi mutatók praeeclampsiában. Magy Nőorv L 2003; 66:211-215.
6. Tamás P, Szilágyi A, Jeges S, Vizer M, Csermely T, Ifi Zs, Bálint A, Szabó I. Effects of central hemodynamics on fetal heart rate patterns. Acta Obstet Gynecol Scand 2007; 86:711-714.
7. Tamás P, Bódis J, Sulyok E, Kovács LG, Hantosi E, Molnár G, Martens-Lobenhoffer HM, Bode-Böger S. L-arginine metabolism in early-onset and late-onset pre-eclamptic pregnancies. Scand J Clin Lab Invest 2013; 73: 436-443.
8. Tamás P, Hantosi E, Farkas B, Ifi Zs, Betlehem J, Bódis J. Preliminary study of the effects of furosemide on blood pressure during late-onset preeclampsia in patients with high cardiac output. Internat J Gynecol Obstet 2017; 136: 87-90.
9. Tamás P, Kovács K, Várnagy Á, Farkas B, Wami GA, Bódis J. Preeclampsia subtypes: Clinical aspects regarding pathogenesis, signs, and management with special attention to diuretic administration. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol 2022; 274: 175–181.
10. Tamás P, Farkas B, Betlehem J. Practical considerations concerning preeclampsia subgroups. J Clin Med. 2025; 14:2498.